Hivatkozás, átvétel, plágium

Nem akarsz saját tájékozatlanságod miatt tolvaj hírébe kerülni? Akkor jobb, ha a lehetős leggyorsabban tisztába jössz a címben szereplő fogalmakkal! Ne ijedj meg, nem jogi fejtegetések következnek.

Tévedsz, ha azt hiszed, hogy csak mások szövegének teljes lenyúlása (+ saját nevednek a szöveg végére való biggyesztése) a plágium. Előfordulhat, hogy jóhiszeműen jársz el, mégis szövegtolvajjá válsz.

 „A plágium más szerzők gondolatainak, fogalmainak, szavainak, mondatainak használata anélkül, hogy erre az írás készítője írásában utalna.”
(A plágium meghatározása a  Kopi Online  Plágiumkereső és Információs Portálon)

Plágium tehát az is, ha valakitől nagyobb szövegrészt, jellegzetes szófordulatot, gondolatot veszel át! A komolyabb lopást kivéve ezek persze nem, vagy csak nehezen bizonyíthatók, ez azonban nem teszi az ilyen eljárást korrekté.

Abból ritkán származik baj, hogy hivatkozol valakire. Sokkal gyakoribb a nem-hivatkozásból fakadó konfliktus, sértődés, harag. Ha felmerül benned, hogy esetleg a „hivatkozni vagy nem hivatkozni” dilemma, dönts mindig a hivatkozás, link, idézet mellett.

Idézet.

Viszonylag egyszerű ügy. Ebben az esetben szó szerint másolod át más szövegét. Ilyenkor nem elég az idézőjel használata, de a szerző nevét is meg kell adnod. (Offline hivatkozás esetén még elegánsabb, ha a megjelenés helyét, esetleg idejét is megadod.) Érdemes figyelni rá, hogy ha az idézet szöveg közben saját magyarázatodat helyezed el, majd az idézet folytatódik, akkor újra ki kell raknod az idézőjelet. (Világosan el kell választani az idézett és a saját szöveget.)

Idegen gondolatok összefoglalása

Valamivel bonyolultabb a helyzet akkor, ha nem szó szerint idézel, hanem más gondolatainak a lényegét foglalod össze. Meddig használod más szellemi termékét és mikortól épül be a te gondolatrendszeredbe úgy, hogy azt már nem lehet szétválasztani? Nem egyszerű helyzet, de nem is reménytelen. Két módszert is ajánlhatok: Ha utána gondolsz, és emlékszel rá, hol is olvastad az adott gondolatot, akkor a legjobb, ha hivatkozol a forrásra. (Vagyis ha dereng valami, akkor nem fojtsd el magadban!) A másik módszer: Gondolj bele, mit szólnál, ha az adott gondolat  tőled származna és más szövegében találkoznál vele. Zavarna? Akkor alkalmazz hivatkozást. Fel sem tűnne? Akkor ne foglalkozz vele.

Linkek

Egyszerű helyzetben vagy, ha online forrásra hivatkozol. Ebben az esetben használj linket akkor is, ha rövidebb szövegrészt a saját szövegedbe illesztve idézel is. (A forrást lehetőleg a link szövegében, vagy a link körüli szövegben  is meg kell nevezni, olvasóidtól nem várhatod el, hogy ezért feltétlenül kövessék a linket. A szövegben elhelyezett online hivatkozások nemcsak hitelesebbé teszik írásodat, de a keresőkben is javítják pozíciódat.

Indirekt források

Előfordulhat, hogy más blogjában találsz olyan hivatkozást, amire te is hivatkozni szeretnél. Ilyenkor a legszerencsésebb megkeresni az eredeti szöveget és közvetlenül arra hivatkozni. Elegáns megoldás azonban megemlíteni, kinek a blogjában, cikkében bukkantál a témára.
(A „közvetítőre” való hivatkozástól akkor tekinthetsz el, ha az szerinted csak nagyon kevesek érdeklődésére tart számot, vagy nagyon ismert hírforrásra hivatkozik. (Ha például egy napi 5 látogatóval büszkélkedő blog  hivatkozik a Yahoo News egy hírére, akkor a „közvetítő” említése kihagyható. Pontosabban: Kihagyható akkor, ha nem említjük meg a blogger véleményét.)

Források:
A már említett Kopi Online …  oldalon precíz leírásokat és további linkeket találsz.
Korábbi , a témával kapcsolatos bejegyzések az e-média blogban:
Gondolattolvajok
Blogetika a gyakorlatban
A hír nem vész el, csak átalakul
Lopott bitek
Melogyija (Creative Commons)

Kérlek, írd meg véleményedet, kiegészítéseidet, tapasztalataidat.
Nézz rá az oldalra később is, kiegészítések várhatók!