Ezt nem úszom meg! Mentegetőznöm kell, hiszen az ígért kettő helyett öt hétbe tellett, mire elkészült a Dotkommentár Hírlevél második száma. Mentségemre szolgáljon, hogy időközben a hvg.hu „kiadásában” elindult korábbi e-média blogom továbbfejlesztett változata, a Médiablog. A start (az ilyenkor szokásos) bonyodalmakkal járt, a Dotkommentárra kevesebb időm jutott, olvasnivaló nélküli hírlevelet viszont nem akartam kiküldeni.Remélem most sikerül mindent bepótolnom…

Sokan próbálnak meg takarékoskodni azzal, hogy barátjukkal, ismerősükkel (azok gyerekével) terveztetik, vagy akár maguk készítik el cégük honlapját. A százezer-kétszázezer forintos megtakarítás első pillantásra ugyan jól mutat, a rosszul elkészített weboldalak okozta veszteség azonban ennél nagyságrendekkel nagyobb lehet.

Lehet, hogy ezzel valami újat mondok, de a szövegírás ugyanúgy szakmunka, mint a könyvelés, vagy a villanyszerelés. Vannak, aki maguk is boldogulnak vele, de általában a barkácsolás itt is komoly károkat okozhat.

Egy nemrég elemzett honlap tulajdonosa leszedett a weboldalairól írott diagnózist. Rosszul tette. Jobban járt volna, ha örül a "potya" nyilvánosságnak és megfogadja az ingyen kapott tanácsokat.

Bár itt-ott még ügyetlen ez a horgász honlap, de a tartalmi gazdagság bizakodásra ad okot. Zsolt, a honlap beküldője (és - feltételezem – készítője) azt írta, hogy ez a honlap valójába csak pótlék nyomtatott hírlevél és a ritkuló fogadóórák közti időre. Hát igen, bennem is felmerült, hogy vajon rendszeres internetezők-e a Nádorvárosi HE tagjai? (Valahogy úgy képzelem, hogy csak az lehet jó horgász, aki képes akár napokat is off-line elviselni

Elnézőbben kell-e közelíteni egy iskolai honlaphoz, mint egy vállalati weboldalhoz? Egyáltalán nem, sőt. A diákok általáűban ottonosabban mozognak az interneten, mint "a felnőttek" Sokkal több weboldalt ismernek, magasabbak tehát az elvárásaik. Igyekezni kell tahát annak, aki "iskolás" honlap készítésébe kezd.

Először azt hittem, hogy valami avantgarde rockzenekart takar a cím, de hamar kiderült, hogy a dolog az, aminek látszik. „A társadalomnak ahhoz a különleges csoportjához tartozunk, amelynek valami köze van a kukoricához. Vetjük, aratjuk, vesszük, eladjuk, nemesítjük, vizsgáljuk, hasznát látjuk, gyönyörködünk benne, esszük, isszuk, festjük, fényképezzük, daloljuk” – olvashatjuk máris a nyitóoldalon.

Bár egyesek kétségbe vonják ezt, mégis az az igazság, hogy általában nem a grafika, hanem a tartalom az, amiért az emberek meglátogatnak egy honlapot. Nincs tehát értelme annak, hogy szétválasszuk „a tartalmat és a formát”.

Azt hihetnénk, hogy könnyű szép dolgokat bemutatni a weben, hiszen ilyenkor a tatalom és a küldő (dizájn) nem különül el. Valójában azonban az esztétikus tárgyak éppen kiemelik a webes környezet ügyetlenségeit.

A "mit" (tatalom) mellett a leggyakrabban felmerülő probléma: A web, a  webes olvasás sajátosságai miatt máshogy kell megírni az intentre szánt szövegeket. Jakob Nielsen rengeteget idézett, mr-már klasszikus tanácsait még akkor is érdemes elolvasni, ha nem minden szavát hisszük el.

Writing for the web
http://www.useit.com/papers/webwriting/

Az internet egyre kevésbé a mások által alkotott tartalmak befogadásának helye. Friss kutatási adatok szerint az amerikai fiatalok fele (az interneteő fiatalok 57 százaléka) a "content creator" kategóiába sorolja magát.

http://www.pewinternet.org/PPF/r/166/report_display.asp