Skip to content

Honlap Ambulancia: Juszt Optika

Valamikor az év elején küldte el honlapját a patinás Juszt Optika tulajdonosa a Honlap Ambulancia vizsgálatára, de a hosszú várólista miatt csak most került sorra. (Remélem, a Juszt Optikánál nem kell ilyen sokat várni a szemvizsgálatra!) A jelentkezés idején a honlap még a http://www.szemuveg.extra.hu/ cím alatt működött, időközben átkerült a http://www.szemuveg-szemvizsgalat.com cím alá.

Kezdjük az URL-lel. Szemüveget sokan árulnak, szemvizsgálatot sok helyen végeznek, Juszt Optika viszont csak egy van. Miért nem választották a www.jusztoptika.hu címet? (Még szabad!) A hosszú, kötőjeles és “.com” végződésű cím nehezen megjegyezhető, ráadásulfélrevezető.

Maga a honlap egyszerű, rendezett – de nem igazán jó.
Az első szembeötlő hiba, hogy sehol sem látható a telefonszám. (Lehet, hogy sok honlaptervezőnek csalódás, de szép számmal akadnak, akik telefonkönyv helyett használják az internetet.) Később persze kiderül, hogy ott az a szám, csak éppen a nyitóképernyőn kívül. Gyakori hiba, hogy a tervező megfeledkezik a nyitott eszköztárakról, amik a nyitóképernyőn kívülre tolják a túlságosan alulra került információkat.

Az üdvözlés felesleges, a 125 éves tradíciót pedig nem kellene azonnal a belépő érdeklődő nyakába zúdítani. (Ez is fontos, de nem itt van a helye.) A nyitóoldalon valami olyat kellene nyújtani, ami képes megragadni az olvasók figyelmét.

  • Lehetne például itt egy szemellenőrző teszt – talán valami ilyesmi.
  • Be lehetne mutatni (igazi embereken) a legújabb modelleket, de
  • lehetne olyan játékot is készíteni, aminek segítségével bárki “felpróbálhatja” – természetesen virtuálisan – a legújabb szemüvegeket.
  • Lehetne hírlevelet készíteni a beérkező új keretekből, vagy napszemüvegekből, vagy
  • lehetne speciális divatbemutatót tartani a bolt különlegességéből, az elmúlt évtizedek klasszikus szemüvegkereteiből.
  • És persze lehetne a kissé unalmasabb, de bejáratott utat választani, hirdetni az aktuális akciós termékeket, szolgáltatásokat.

Vagyis szinte minden megoldás jó lenne, ami a felhívja a nézelődők figyelmét a Juszt Optika különlegességére.

A belső oldalak információi rendben lennének, csak nagyon szárazak.  Szívesebben olvasnám, ha mindezt egy tanácsadó “személyesen” mondaná el nekem. Például így. Az is jó lenne, ha online lehetne időpontot kérni szemvizsgálatra, vagy kontaktlencse-használat betanításra. (Kitűnő ajánlat arra, hogy elkérjék a potenciális vásárlók e-mail címét.)

A szemüvegkészítésben és értékesítésben nagy a konkurencia. Éppen egy jól átgondolt, igényes, a nyomtatott brosúrák szintjétől elszakadni képes honlap segíthet abban, hogy mások legyenek, mint a többiek. Miért nem próbálják meg?

Utóirat: A honlap  régi címén egy kifejezetten érdekes szöveg olvasható, amiben az optikus mondja el, hogyan is néz ki a szemüvegvásárlás az ő szemszögéből nézve.  Amennyiben ezt az oldalt nem szemtesztnek szánták – a fekete alapon megjelenő narancsszínű szöveg alaposan próbára teszi a szemet – érdemesebb volna integrálni az “igazi” honlapba. Akár egy oprikus-blog alapja is lehetne!

Tagged ,
2008 08 08 Pécsi Ferenc honlap ambulancia Comments (5) Permalink

A háztáji honlapépítés 11 leggyakoribb hibája

A Dotkommentár archívumában újabb kincsre találtam. A házilagos kivitelben készülő honlapok veszélyeiről szóló cikkemet most néhány apró kiegészítéssel adom közre.

* * *

Sokan próbálnak meg úgy  takarékoskodni, hogy ismerősükkel, barátjuk ügyes kezű gyerekével, vagy akár maguk készítik el cégük honlapját. A százezer-kétszázezer forintos megtakarítás első pillantásra ugyan mutatós, a rosszul elkészített weboldalak okozta veszteség azonban ennél nagyságrendekkel nagyobb lehet.

1. Összekevert üzenetek

Miért is kell neked honlap? Árulsz valamit? Ha igen, akkor ennek (az árunak) kell a weboldalak középpontjában lennie. Ha lehet, kínálj a vevőnek valami „kóstolót”, árumintát.

Vedd rá a látogatót, hogy akarjon többet megtudni termékedről. A túl nagy logó és a sok szöveg csak eltereli erről a figyelmüket. (Nem is beszélve a „cégünk küldetése…” kezdetű, terjengős cégbemutatóba torkolló oldalakról.)  Próbáld kívülről nézni weboldalaidat! Arról kell beszélned, amire a látogatóid kíváncsiak és ez nem mindig az, ami szerinted fontos.

Tanulj a legjobbaktól! Tanulmányozd a sikeres cégek honlapjait és látni fogod, hogy nem saját magukkal foglalkoznak, hanem az üzletre koncentrálnak.

2. Zavaros navigáció

Hiába (majdnem) végtelen a web, te mindent csak egy kis ablakon (képernyő) keresztül láthatsz. A navigáció segíti a látogatókat abban, hogy eljussanak a honlap minden fontos részére. Ha a navigáció nem eléggé átgondolt, vagy éppen túlságosan bonyolult, weboldalaid egy része láthatatlan marad számukra.

A szakszerűtlen navigáció egyik ismérve, hogy olyan “zsákutca-weboldalak” keletkeznek, ahonnan nem lehet sehova sem tovább jutni. Elavult megoldás az olyan “csillag szerkezet” is, ahol mindig a nyitóoldalra kell visszatérni, ha az egyik aloldalról a másikra kívánunk eljutni.

Nem túl kicsik a honlapod navigációs elemei? Eléggé elválnak környezetüktől? Valóban a site legfontosabb részei a leghangsúlyosabbak?  – az amatőr tervezők ritkán mérlegelik ezeket a kérdéseket.

3. Túl hosszú „kattintási út”

Hányat kell a látogatónak kattintania, amíg valóban meg is rendelheti a vágyott terméket? A türelem könnyen elfogy, mielőtt elérné a megfelelő linket. (Mindez hatványozottan érvényes akkor, ha a túlméretezett oldalak és/vagy a lassú szerver idegőrlő várakozásra is késztetik a látogatót.)

(A túlságosan “lapos” struktúra persze legalább olyan zavaró tud lenni, mint a “túlstrukturált” tartalom.)

4. Gyenge minőségű képek és grafikák

Az még valahogy megmagyarázható, ha ingyenes archívumból szerzel illusztrációkat, de semmivel sem indokolható, miért „pixeles” saját céged logója, miért megállapíthatatlan, mit is ábrázol vezető terméked fotója. A gyenge képekkel nem csak weboldalaid rontod el, de lejáratod céged is.

5. Túl sok a szöveg!

Ezredszer is leírom: A legtöbb olvasó nem betűről betűre olvas a weben, hanem csak átfutja a szövegeket. A túl sok (és túl tömör) szöveg túlterheli a felhasználót, frusztrációt okoz.

Jobb, ha a hosszabb szöveget rövidebb bekezdésekre bontod, a kevesebb olvasót érintő részleteket az „alapszövegből” linkekkel elérhető oldalakra tördeled. (Természetesen más szabályok érvényesek a kereskedelmi- és megint mások az úgynevezett információs oldalakra – mint például erre is.)

6. Soha nem frissülő oldalak

Az utoljára 3 éve frissített honlap nagyjából olyan vonzó, mint a piszoktól átlátszatlan kirakat. Miért várod, hogy ügyfeleid rendszeresen visszatérjenek megnézni 1999-es termékismertetődet? (Nem hiszem, hogy a nosztalgia, mint mozgató erő működne itt…)

7. Stílus, nyelv

Ami elmegy egy szerződésben, üzleti levélben, nagyon görcsösen hat egy honlapon.

Sokan vannak, akik utoljára az (általános?) iskolában próbáltak meg épkézláb mondatokat összerakni. Régen volt, ráadásul a „webre írás” másféle stílust követel meg.

Mindenképpen javasolt a szövegek átfuttatása egy helyesírás ellenőrző programon, de még jobb, ha egy szigorú kollegina / kolléga ellenőrzi a nyelvhelyességet. (Nehéz ügy – tanúsíthatom!)

8. Menü betűtípusok

Örülök, hogy fantasztikus, egyedi betűket (font) találtál, de sajnos az olvasók csak olyan betűtípusokat látnak, amilyenek telepítve vannak a gépükön. Ezeket ismeri minden gép (Mac is): Arial, Comic Sans, Courier News, Georgia, Times New Roman, Trebuchet, Verdana (A dőlt betűvel írtakat kifejezetten képernyős használatra tervezték)

Ha másfajta betűket használsz, a felhasználó gépe a hozzá legközelebb álló betűkészlettel fogja oldalaidat megjeleníteni – sokszor katasztrofális eredménnyel.

9. Adatvédelmi politika

Senki sem szeret ilyen „jogi rizsát” írni – kivéve persze a jogászokat. Mindenképpen szükség van azonban az adatvédelmi elvek közzétételére, ha valamilyen célból (hírlevél, letölthető dokumentumok, megrendelés) e-mail címeket gyűjtesz. (A legtöbb internetező fél tőle, hogy e-mail címét másoknak továbbadják. Sajnos számos eset bizonyítja, hogy nem alaptalanul.)

10. Tesztelés, kompatibilitás

Az szép, hogy IE 6 alatt minden rendben van, de van fogalmad róla, hogy néz ki honlapod más böngészőkkel, azok különböző verzióival? (Jobb, ha gyorsan megnézed!) Hiába néz ki honlapod elfogadhatóan a legtöbb böngészővel, ha az oldalakat nem megfelelő felbontásban készíted. Ha túl nagy felbontásban dolgozol, elvesztheted látogatóid egy részét (azokat, akik kisebb felbontású képernyőt használnak).

11. Forgalmi statisztikák

Nagyot tévedsz akkor is, ha azt hiszed, hogy honlapod fogalmának elemzéséhez elegendő egy „jópofa” számláló.  Nem csak az a fontos, hogy hányan látogatják a honlapodat, de azt is tudnod kell, honnan jöttek,  mit csinálnak, mennyi időt töltenek az egyes oldalakon.  (Természetesen ennél sokkal több adathoz jutsz hozzá.)  A forgalmi statisztikákból származó adatok alapján döntheted el, milyen módósításokra, finomításokra szorul a honlapod.

Szerencsére ma már ingyen hozzá juthatsz több olyan elemzőszoftverhez is, amikért néhány éve még vagyonokat kellett volna fizetned.

Tagged , ,
2008 08 01 Pécsi Ferenc tanácsok
általános Comments (0) Permalink

Honlap Ambulancia: Digiphone

“Ügyes (és boldog) ember, aki idejében lecsapott egy ilyen ‘beszélő’ címre.” – gondoltam, amikor megkaptam a Digiphone jelentkezését. Aztán megnyitottam az oldalt és megdöbbenve láttam, hogy a Digiphone Kft. nem internetes (VoIP) telefonálással, vagy digitális alközpontokkal, hanem szerverüzemeltetéssel foglalkozik.



A honlap fejléce árulkodóan amatőr munka. A logó tökéletesen jellegtelen, a túlméretezett fejléc funkciótlan, a fejlécről “lelógó” szerver alja Firefox böngészőt használva szétcsúszik. A szerveren futkosó fénypászma öncélú ügyeskedés, nem hiszem, hogy akadna bárki, aki ettől határozná el, hogy igénybe veszi a Digophone Kft szolgáltatásait.

A fejlécnél is zűrösebb a nyitóoldal tartalma. Ez az oldal semmi másból nem áll, mint egy hosszú, bonyolult magyarázkodásból arról, hogy a  mindenféle megváltozott és meg nem változott címek alatt mi is található. Nagyon elszántnak kell lenni annak a látogatónak, aki átrágja magát ezen a szövegen, megérti a benne foglaltakat és továbblép a megfelelő oldalra.

Ha a fejléc üres, az oldal közepe zavaros, egyetlen reményünk a továbblépést biztosító menü lehet.
Ez a menü sajnos túl jellegtelen és nem elég logikus. Nem az egyszerűséggel van a baj, azonban mindenképpen elkelt volna valamilyen kreatív megoldás, ami ide vonzza a látogatók figyelmét.

Rossz helyre került az árak ismertetése, hiszen megelőzi a szolgáltatások részletes bemutatését. Nem értem azt sem, hogy került ide az egyébként is nehezen értelmezhető “PC-Alkatrész IT” menüpont, hiszen ez egy másik honlapra vezet.

Változatos képet mutatnak az aloldalak is.  A Webhosting és a Szerverhosting (sajátos a vegyes magyaros-angolos írásmód) oldalakon csak igen szikár felsorolást találunk, a Rendszergazda (!) menüpont alatt viszont megpróbálkoztak egy kis “marketinges” bevezetővel is. Egyik közelítés sem győzött meg igazából.

A honlapon kínáltakhoz hasonló szolgáltatásokat rengetegen végeznek. A honlap akkor látná el feladatát, ha meg tudna győzni arról, hogy a Digiphone többet, jobbat, olcsóbbat, vagy szakszerűbbet képes nyújtani versenytársainál. Egyelőre nem sikerült.



Tagged , ,
2008 07 29 Pécsi Ferenc honlap ambulancia
tanácsok Comments (0) Permalink

Láthatatlan weboldalak

A nyári nagytakarítás alatt újabb olyan cikkre bukkantam, amit évekkel ezelőtt írtam, de még semmit sem vesztett aktualitásából.  Kicsit leporoltam, felfrissítettem és most szeretettel ajánlom minden olyan vezetőnek, aki úgy érzi, mindent megtehetőt megtett, mégsem működik cége honlapja.

* * *

Lehet, hogy nagyon szép és tartalmas honlapot készíttettél, de semmire sem mész vele, ha az ügyfeleid nem találják meg. A “titkos” honlap ugyanolyan “marketingeszköz”, mint a páncélszekrényben rejtegetett cégismertető.

G., a 30 főt foglalkoztató elektronikai cég vezetője szinte diadalmasan vágta az arcomba, hogy még semmiféle üzletet nem hozott nekik a fél éve elkészült honlap. Pedig nem voltak szűkmarkúak, előző honlapjukkal ellentétben most már nem a „szomszéd ügyes gyereke”, hanem profi grafikus és programozó tervezte a weboldalakat.

Hol vannak a látogatók?

Bár a cégvezetés csak a kudarcot nézi, a továbblépéshez feltétlenül tudni kell, miért nem működik a honlap. A hazai üzleti oldalak közül még mindig nagyon sok a brosúra-site, amiket általában kevés és gyakran nehézkesen elérhető információ jellemez. Ezek a honlapok eleve csak mérsékelt forgalmat generálhatnak. G. cégének „második generációs” honlapja azonban elég sok statikus elem mellett friss információkat is tartalmaz. A gyenge szereplés okának megállapításához feltétlenül érdemes megvizsgálni a honlapra látogatók viselkedését.

Nem látnak a keresők!

“Kik látogatják a honlapot? Honnan jönnek? Melyikek a leglátogatottabb oldalak? Mik a legjellemzőbb be- és kilépési pontok? ” – Kérdezgetném tovább is, de azonnal látszik, hogy ezekről a dolgokról sem G. sem a marketinggel „mellékesen” foglalkozó T. kereskedelmi igazgató soha nem hallott. (Nem csak a tényleges adatokról, de arról sem, hogy ezekről az információkról webszerverük kifaggatható.)

Képzeld el mi mindent megtudhatnál, ha minden a kirakatod előtt megálló, vagy futtában arra rápillantó emberről szépen, összegyűjtve megkapnál egy adag információt! Ugye jó lenne! Akkor miért állítod, hogy neked semmi közöd a szerverhez, azzal a rendszergazda foglalkozik? Valójában ő telepíti a szerverre az elemzést végző programot – ez az, ami a misztikus naplófájlokat (üzlet)emberi fogyasztásra alkalmas információkra fordítja le – de a kapott eredmények értelmezése a Te dolgod!  HA egyszer kipróbálod, ráérzel látni fogod, hogy a kapott adatok egy kereskedő / marketinges számára legalább, olyan beszédesek, mint az orvos számára a laboreredmények.

G. ideje drága, nem traktáltam olyasmivel, mint „keresőoptimalizálás”, „keresőmarketing” (a „SEO”-ról nem is beszélve). Egyszerűen csak beírtam a cég nevét, majd a tevékenységüket leginkább jellemző kulcsszavakat a Google-ba. Az eredmény: a cég nevével keresve a honlap a 23. helyen jelent meg, a vizsgált hat fontos kulcsszóval a cég csak egyszer került be a az első 50 találatba. Lehangoló.

A keresők először feltérképezik a kínálatot, „indexelik” az egyes oldalakat, kereséskor valójában csak ezekben a korábban indexelt oldalakban kutatnak. Ha tehát egy weboldal nem szerepel egy adott kereső „gyűjteményében” akkor értelemszerűen nem kerülhet be a keresési találatok közé sem!

Bár egyes szolgáltatók készséggel vállalkoznak „keresőregisztrációra”, az itthon leginkább használt Google, a Yahoo, vagy a legnépszerűbb „magyar” kereső, a Yahoo „motorját” használó Vizsla 24 nem igényli ezt, a webet járó „robotjai” (idővel) magától is megtalálják a weboldalakat. (Az egymásra találást viszont fel lehet gyorsítani.)

A lényeg a tartalom

A keresőoptimalizáló (SEO -search engine optimization) mágusok ugyan sokféle hókuszpókuszra képesek, a leghatékonyabb módszer mégis az információban gazdag, jól strukturált tartalom. A kersők is egyre inkább úgy “nézik” a weboldalakat, mint egy gyakorlott olvasó, aki átfut egy szöveget és kiemeli abból a lényeget. Anélkül, hogy elmélyednénk a gyakorlati részletekbe kijelenthető, hogy ha egy céges weboldalból gyorsan kihámozható a lényeg, akkor azt a keresők is képesek kiemelni. Léteznek persze mindenféle trükkök a keresők manipulálására, ezek azonban nem helyettesíthetik a megfelelő tartalmat.

A keresők nem szeretik a „szigeteket”

A Google rendkívüli sikere részben annak köszönhető, hogy a weboldalakat nem önmagukban, hanem a többi weboldalhoz való viszonyukban vizsgálja. Jobb besorolást kap az a weboldal, amire sok „fontos” weboldal mutat, de növeli pozícióját a megfelelő külső oldalakra és az önmagára mutató linkelés is. (A keresők által alkalmazott algoritmusok „visszafejtésének” az elmúlt években külön tudománya alakult ki, ennek részletezésére itt nem térnék ki.) Eleve hátrányos helyzetben vannak tehát az önálló “szigetként” működő, semmiféle oldalra nem hivatkozó és máshonnan hivatkozásokat nem gyűjtő weboldalak.

SEO rabló-pandúr

A keresők – bármilyen nehéz is elhinni – eredetileg arra szolgáltak, hogy az emberek a rengeteg honlap közül megtalálják a számukra fontosakat. A „trükkös fiúk” természetesen hamar rájöttek, hogyan manipulálhatók úgy a keresők, hogy az ő oldalaik jó helyezést érhessenek el. Talán leírni is felesleges, hogy a keresők üzemeltetői – fejlesztői is észrevették ezeket a manipulációkat. Ennek hatására valamennyien közzétették az illegális, szankcionált manipulációk listáját, ezzel együtt folyamatosan fejlesztik, finomítják keresési módszereiket is. Természetesen a SEO mágusok sem maradnak tétlenek…

A (tiltott) trükkök (”fekete optimalizálás”) alkalmazása több, mint “jó hecc”.  Kínos helyzetbe hozhatja a gyanútlan cégeket. Enyhébb esetben „csak” hátrébb sorolják honlapját, de a durvább esetek végleges kitiltáshoz is vezethetnek.

Mit talál, aki keres?

Rendben, kijártad az iskolát, megtanultad a leckét. Végre sokan rátalálnak weboldalaidra. Most már „csak” azt kell elérned, hogy körül is nézzenek ezeken az oldalakon, illetve hogy – szándékodnak megfelelően – vásároljanak, adják meg e-mail címüket, lépjenek kapcsolatba veled. Ehhez pedig elsősorban megfelelő tartalom és az eligazodást segítő struktúra és a tartalmi elemek közti mozgást támogató navigáció kell.

Egyszer valamikor ezekről is írok majd.

Tagged , , ,
2008 07 24 Pécsi Ferenc tanácsok
webdesign Comments (1) Permalink

A honlapkészítés csapdái

2005. tavaszán, amikor megírtam A honlaptevezés 7 főbűne című cikkemet, igazából csak az volt a célom, hogy ne kelljen hétről hétre újra és újra leírnom ugyanazokat az “intelmeimet”.  Az írásra azóta elég sokan hivatkoztak és szép számmal akadtak olyanok is, akik annak tartalmát minden nyom nélkül “magukévá tették”.  Bár az eredeti cikk legfontosabb megállapításai ma is érvényesek, elérkezettnek láttam az időt a szöveg leporolására.

***

A Honlap Ambulanciára beküldött honlapok vizsgálatakor számos olyan ismétlődő tünet fordul elő, amelyekre eddig többször is felhívtam már a figyelmet. Mindnyájunk kényelme érdekében ezeket szeretném itt újra összefoglalni. Ha itt-ott saját weboldalaidra ismernél, nem feltétlenül a véletlen műve…

1. Splash oldal – Olyan weboldal, ami a webhely első „igazi” oldala és a látogató közé tolakszik. Nincs rajta semmi használható információ, legfeljebb egy „Köszöntjük látogatónkat!” felirat, esetleg a honlap nyelvét lehet itt kiválasztani. Még rosszabb a helyzet, ha a látogatónak hosszadalmas, nehezen letöltődő animációt, kikapcsolhatatlan zenét is el kell szenvednie a belépés előtt. A kereskedelmi/üzleti webhelyek előtt a  splash oldal olyan, mintha akadálypályát építenél az üzleted bejárata előtt.  A web nem könyv, nincs szükség borítóra, nem kell félni, nem lesz piszkos a nyitóoldal.

2. „Köszöntjük látogatóinkat!” – Az első generációs amerikai webhelyek (tudod, azok a szürke oldalak) maradványa. (Welcome to my home page!) Az internetes kommunikáció sokkal informálisabb annál, hogy szükség lenne ezekre a felesleges körökre.  Ahogy az e-mailekben sem szükséges a hagyományos levelezés szokásos formuláit alkalmazni, úgy az weboldalakon is inkább visszafelé sül el az ilyesmi. A legtöbb olvasó / látogató / érdeklődő gyorsan szeretne információkhoz jutni. Számukra csak felesleges akadály ez a semmiféle tartalommal nem bíró formális udvariaskodás. Felejtsd el!

3. Kompatibilitás „Oldalunk IE 7.0 böngészőhöz és 1024×760 pixel felbontáshoz optimalizáltuk” Vitathatatlanul nehéz helyzetben van a tervező, aki szeretné valahogy kontrollálni, hogyan is látja majd az internetező sok-sok munkával elkészített weboldalait. Amit tehet, hogy megpróbál olyan megoldásokat (kódokat, színeket, betűket) alkalmazni, amelyek a legtöbb általánosan elterjedt megjelenítési móddal működnek. A nagy usability (web ergonómia) guruk azt mondják, hogy soha nem szabad a legújabb technológiára tervezni. Részben azért, mert ezek még nem elég kiforrottak, részben pedig mert nem elég elterjedtek.  Látogatókat veszíthet el az, aki megpróbálja megszabni, mit, hogy használjanak az olvasók.
A jó tervező éppen ellenkezőképpen jár el: Megvizsgálja, hogy a célcsoportba tartozó látogatók milyen operációs rendszert, böngészőt, böngészőverziót használnak, majd mindent megtesz, hogy ezekkel kompatibilis oldalakat állítson elő. (Ezúton szeretném felhívni a figyelmet a kitűnő Bowsershots oldalra, ahol számos operációs rendszer / böngésző variációban tesztelhetők az oldalak.)

Hasonlóan csínján kell bánni a Flash animációkkal is. Egy játékportál felhasználói számára talán nem okoz gondot a legújabb Flash lejátszó letöltése, de egy gazdasági oldalon érdemes valamilyen alternatív megoldást kínálni. (”Az oldal megtekintéséhez Flash 10.0 lejátszó szükséges” üzenet NEM JÓ!)

4. Keretek alkalmazása – Az internetes oldalak készítésének alap-ellentmondása, hogy olyan eszközt (HTML) kell használnunk, ami eleve nem a megjelenítés ellenőrzésére készült. Az évek során ügyes emberek sokféle trükköt kitaláltak, a HTML szabvány újabb és újabb változatai is egyre több mindent engedélyeznek. Ezek közé tartoznak a ’90-es évek második felében megjelent keretek (frames), amiknek segítségével egyetlen weboldal több, kisebb weboldalra bontható. Az „álló” és „mozgó” oldalrészek alkalmazása olyan trükköket tett lehetővé, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. A kezdeti eufória után hamar kiderült, hogy a kereteknek gyakran nagyobb a kára, mint a haszna:

  • A keretes oldalak frissítése bonyolult, nagy a hiba lehetősége.
  • A keretes weboldalak nyomtatása bonyolult
  • A teljes weboldal mentése, vagy linkként való elküldése nem lehetséges.
  • A keretek „elzárják” az oldal tartalmát a keresőrobotoktól.
  • Az oldalak gyenge eredményeket érnek el a keresőkben.

Természetesen vannak feladatok, amik csak a keretek alkalmazásával oldhatók meg, az a tervező azonban, aki a legegyszerűbb honlaphoz is azonnal ezt a megoldást választja csak azt bizonyítja hogy számára valahol 1998 körül megállt az idő!

5. Táblázatos szerkezet – Nemcsak a keretek, de a táblázatokon alapuló tervezés fölött is eljárt az idő. A tervezők hosszú évekig láthatatlan táblázatok segítségével pozicionálták a tartalmat a weboldalakon.  Bár egyesek virtuóz módon kezeik ez a technikát, a táblázatok ilyen használata fölött eljárt az idő. Az úgynevezett stíluslapok (CSS) segítségével nemcsak pontosabban, jobban tervezhetők az oldalak, de gyorsabbá válik a letöltődés is. (A téma iránt érdeklődőknek ajánlom a Weblabor CSS gyorstalpalóját.)

6. Számlálók – Korábban komoly programozói virtusnak számított, ha valaki képes volt oldalán nyilvános számlálót elhelyezni. Az ilyen eszköz úgy díszíti a nyitóoldalt, mint a gázóra az előszobát. Utóbbival ellentétben azonban a nyilvános számláló semmire sem való. Mivel ezt bárki képes könnyedén „pörgetni”, a mutatott értéket senki sem hiszi el. Aki ma ilyen nyilvános számlálót helyez el weboldalán az ezzel beismeri, hogy számára valamikor ’98 körül megállt a (web)idő…

A „toplistákkal” előszeretettel összekapcsolt ingyenes forgalomszámláló oldalak első pillantásra jó megoldásnak látszanak. A szolgáltatás logójára kattintva a látogató megnézheti a legfontosabb forgalmi adatokat. Az ingyenesség ára természetesen az, hogy sem a pontosságra, sem pedig a folyamatos működére nem kapsz garanciát. Minden esélyed megvan tehát rá, hogy látogatóiddal téves adatokat közölj. Az ingyenes statisztikákból származó bizonytalanságot egyesek úgy próbálják meg kompenzálni, hogy több ilyen szolgáltatásra is feliratkoznak. Rettenetesen tud kinézni, ahogy egymás mellett sorakoznak ezek a logók.Az ingyenes statisztikai oldalakon vezetett toplistákban könnyen „szalonképtelen” társaságba keveredhetünk – egy „komoly” vállalkozásnak elég rossz reklám…

Arra feltétlenül szükség  van, hogy a honlap tulajdonosa rendszeresen figyelje a weboldalai forgalmát. Erre azonban az ingyenes statisztikák helyett sokkal alkalmasabb egy jól megválasztott elemző szoftver. Ezek közül itthon a Google Analytics a legelterjedtebb és legelfogadottabb. Ennek egyetlen “hibája”, hogy rengeteg adatot szolgáltat, foglalkozni kell vele. (Több más elemzőszoftverhez hasonlóan a Google Analytics is a weboldalak kódjába beépített mérőkód alapján számol.  A mérőkód beépítéséhez a HTML forráskódhoz való hozzáférésre és a kódban való miimális tájékozódóképességre van szükség.)
Akinek a hirdetők meggyőzése miatt van szüksége pontos forgalmi adatokra, annak hivatalosan elfogadott auditorral kell vizsgáltatni weboldalait.

7. Elérhetőség – Talán meglepő, de legtöbben nem a vezérigazgatói üdvözlet, nem is a cég missziója, hanem a telefonszám (vagy a cím) miatt keresik fel a céges honlapot. A legtöbb látogató siet, nincs kedve bújócskát játszani. Fontos tehát, hogy céged címe, telefonszáma, e-mail címe könnyen elérhető legyen. Meglepő, de számos ismert cég honlapja sem követi ezt a szabályt.

8. Nyelv, stílus – A céges honlap nem a mesterkélt bürokrata nyelvtől lesz hivatalos. A (nyomtatott) céges brosúrákban  gyakran csak a látványos képek közötti üres teret kell kitölteni szöveggel, a céget maga a látvány, a kiadvány minősége adja el. A weben nem élnek meg az üres „marketingszövegek”. A webre kerülő szöveg inkább egy Power Point prezentációhoz, mint egy hagyományos szövegáradathoz hasonlítson. Próbáld meg a szöveget hangosan is kimondani. „Cégünk azzal a céllal alakult, hogy a változó világban is megpróbáljon eleget tenni a folyamatos kihívásának azzal, hogy legjobb tudásunk szerint a legmagasabb szinten kiszolgáljuk ügyfeleinket…” Rettenetes? Hát… Gondold át újra!

9. Keresőoptimalizálás - Látogatóid egy része valahonnan ismeri a honlapod címét, mások egy linket követve találnak rád, de biztos, hogy a forgalom jelentős részét teszik ki a keresőkből – jellemzően a Google találatokból – érkezők. Fontos, hogy “szeressenek” a keresők, ezért a honlap tervezésekor figyelembe kell venni a keresőoptimalizálással foglalkozó szakemberke tanácsait.  A témával tengernyi irodalom foglalkozik, én itt most csak a legfontosabb pontokat emelném ki.

  • A Google ugyan újabban már látja a Flash animáción belül elhelyezett szövegeket, ennek ellenére a Flash oldalak nem “teljesítenek” igazán jól a keresőkben. Vigyázni kell az öncélú Flash megoldásokkal, a “full Flash” oldalakkal.
  • A Google (és a többi keresők) nem értik a metaforákat.  Ha azt akarod, hogy megtalálják weboldalaidat, a címekben a kulcsszavakat, nem pedig szép metafórákat kell használnod
  • Tartalom nélkül nincs mit optimalizálni.  A sikeres weboldalak között egyre több az olyan, ami nem látványos, hanem HATÉKONY megoldásokra törekszik.
Tagged , , ,
2008 07 22 Pécsi Ferenc tanácsok
webdesign Comments (1) Permalink

Honlap Ambulancia: Olimpia Sport

Nemrég marketingeseknek tartottam előadást, ahol a tartalom és a megjelenés egységéről beszéltem. Az előadáshoz szükségem volt néhány olyan honlapra, amiken megjelennek az ismert típushibák. Talán említenem is felesleges, hogy a  diasor készítésekor csupa jó (vagy legalább elfogadható) honlapba botlottam. Milyen jóra jött volna akkor az Olimpia sport webhelye, ami szinte minden komoly hibát felsorakoztat!

Néhány a honlapon talált legsúlyosabb hibák közül (a teljesség igénye nélkül):

1. Előtét (”splash”) oldal, ami feleslegesen nehezíti a bejutás
- Újszerűnek aligha nevezhető, idegesítő animáció
- Logókból összebarkácsolt, csomagolópapírra emlékeztető háttér

2. Főoldal (kezdőoldal):- “beúszó” önreklám – lényeges új információt nem tartalmaz, viszont idegesítő
- Nincs céglogó (Vajon az “igazi” boltnak sincs cégére, cégtáblája?)
(a grafikai megoldásokra egyébként kár is szót vesztegetni, hiszen egyértelműen amatőr munkáról van
szó)
- Futó szöveg (a tévében egy hosszú “beszélő fejek” adás alatt elmegy, a weben idegesítő)
- Az “Üdvözöljük honlapunkon” szöveg és a cégtörténet helyett inkább a kínált árukról és az akciókról
kellene írni.
- Az oldalon nem jelenik meg a bolt címe, telefonszáma
- Maguk a termékek csak rengeteg kattintás után, több menüszintet leásva  érthetők el (egyébként
nagyon soványka az egyes termékek leírása)
- Egy sportruházati bolt honlapjának ugyan  nincs szüksége bonyolult struktúrára, ennek ellenére nem
szabad tervezés nélkül belevágni a kivitelezésbe.  (Egy 60 négyzetméteres házhoz is ugyanúgy
kellenek tervek mint egy bevásárlóközponthoz.) A mostani honlap szerkezetén jól látszik, hogy
“organikusan” (menet közben született ötletek szerint) épült fel.

A honlap kivitelezőjének mindenképpen javaslom, hogy a különböző technikák kipróblása mellett tanulmányozza  a sikeres, jól működő mintákat, nézegesse sokat a vezető webdesignerek oldalait és ismerkedjen meg a grafikai tervezés alapjaival is!

A honlap tulajdonosának figyelmét leginkább arra hívnám fel, hogy nemfeltétlenül a legalacsonyabb áron dolgozó “webdizájnerrel” jár a legjobban.  Nehezen tudom elképzelni, hogy a jelenlegi honlap komoly forgalmat hozott volna.

A tipikus honlaphibák iránt érdeklődőknek szeretettel ajánlom az évekkel ezelőtt íródott A honlaptervezés 7 főbűne című “örökzöldemet”!

Tagged , , , ,
2008 07 22 Pécsi Ferenc honlap ambulancia Comments (0) Permalink

Eretnek gondolatok a keresőoptimalizálás ürügyén

A keresőoptimalizálás most a sztár.
A keresőoptimalizálás szóra az imént 960000 találatot adott a Google.  Még ennél is jobban teljesített a SEO keresőszó. (6400000 találat.)

“A keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization, SEO), illetve keresőmarketing az a tevékenység, melynek célja, hogy egy weboldalt a webes keresők (mint pl. a Google) megtaláljanak, és a találati listában minél előrébb mutassanak.” – írja a magyar nyelvű Wikipédia.

Világos. Vagy mégsem? A keresők dolga, hogy a lehető legtöbb és legpontosabb találatot adják a megadott keresőkifejezésekre.  A logika törvényei szerint tehát a kereső dolga az lenne, hogy az alkalmazott algoritmusokkal  a lehető legjobban feltárja a weben található tartalmakat. Ehhez képest ma a tartalomtulajdonosok törik magukat, hogy a keresők “kedvének” leginkább megfelelő kódot, struktúrát, sőt, tartalmat alakítsanak ki. Erre általában saját erőből nem képesek, ezért erre szakosodott cégeket, szakértőket bíznak meg. Virágzik a keresőoptimalizálás-ipar. Rendben van, megértem, hogy rendkívül fontos dolog a “megtalálhatóság”, de valahol mégis abszurd ez a helyzet!

El tudod képzelni, hogy úgy tervezzenek meg városokat, hogy azokról könnyen lehessen térképet készíteni?  Láttál már olyan írót, aki úgy ír, hogy közben gondosan meg akart felelni a könyvtári katalogizálás feltételeinek? Nem? Akkor miért tartod normálisnak, hogy világszerte vagyonokat költenek el egy SZOLGÁLTATÁS kegyeinek keresésére?

Ha mélyebben is érdekel a SEO lényege feltétlenül hallgasd / nézd meg az alábbi rap-definíciót:
(A kitűnő videó 11 hónapi vándorlás után landolt a Kispad.hu blogban.)

Tagged , , ,
2008 07 21 pecsiferenc online marketing Comments (17) Permalink

Honlap Ambulancia: Aura egzotikus lakberendezés

Folytatom az ingyenes  Honlap Ambulancia rendelésére türelmesen várakozók honlapjainak  villámelemzését. Az Aura egzotikus lakberendezés még januárban jelentkezett be vizsgálatra, de úgy látom, azóta sem oldódtak meg a problémái.

A honlap egy akciós oldallal indul, ami – ha megfelelő kampánnyal sikerül ide terelni a forgalmat – , alkalmas lehet a látogatók figyelmének felkeltésére.  Sajnos azonban hiába minden, ha nem sikerül őket beljebb, a megfelelő oldalakra csalogatni.

Az Aura nyitóoldalán erre kísérlet sem történik.  Nem vezet közvetlen link az akció részleteit ismertető belső oldalra, nem lehet rendelni, ehelyett az egyetlen “tovább” linket követve egy órási méretű, elég zavaros képet és minimális információt tartalmazó kezdőoldalra jutunk.

Az  oldal alján olvasható három kulcsszó (bútorok – tárgyak – illatok) ugyan némi eligazítást nyújthat, de a szerencsétlen méretezés miatt ez sok internetező képernyőjén meg sem jelenik. (Gyakori hiba, hogy e tervező nem veszi figyelembe a nyitott eszköztárak által elfoglalt helyet.) Maguk a kulcsszavak sajnos nem linkek, továbblépni ismét csak egy irányba (”belépés”) lehet.

Az internetezők többsége nem olyan türelmes, mint én.  A statisztikák ismerete nélkül is biztos vagyok benne, hogy a harmadik (nyitó)oldalra csak a legelszántabbak jutnak el. Itt néhány szép, de nem a kínált termékeket bemutató fotó és egy hosszú bemutatkozó szöveg mellett szerény menüpontból végre kiderül a lényeg: Mit árul cég, hol vannak a boltjai és milyen szolgáltatásokat kínálnak még. Ezzel kellett volna kezdeni.

A legfontosabb tanulságok:

1. A vásárlók többsége nem feltétlenül arra kíváncsi, amit mi el akarunk mondani nekik (pl, cégtörténet, “küldetés”). Mit szólnánk hozzá, ha egy “igazi” bolt ajtaját elállva a tulajdonos bemutatkozással próbálna traktálni minket?
2. Ha akcióval csábítjuk be a vásárlót, nem szabad az akciós termékeket elrejteni.
3.  Minél nehezebb az áruk (és az információk) megközelítése, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elveszítjük a nehezen megszerzett érdeklődőket.

Javaslom, hogy a tennivalók alaposabb átgondolása után készítsenek egy új, korszerűbb, munkájukat jobban hatékonyabban támogató honlapot!

Tagged , , , ,
2008 07 16 Pécsi Ferenc honlap ambulancia Comments (1) Permalink

Hogyan NE írj céges blogot

Egy  céges blognak rengeteg előnye van, de kizárólag akkor, ha  jól csinálják.  Csak néhány ezek közül – a  teljesség igénye nélkül:

  • Olyan témákról is lehet új bejegyzéseket írni, amiknek nem feltétlenül lenne helye a céges honlap “Újdonságok” (vagy “Hírek”) menüpontja alatt.
  • A rendszeresen frissülő bejegyzések és az azokban elhelyezett hivatkozások (linkek) miatt viharosan javul majd a cég Google-helyezése. (Ennek feltétele persze, hogy a blog a honlap szerves része legyen.)
  • A rendszeresen frissülő bejegyzések miatt a látogatónak van miért visszajönnie. (Egyébként miért is jönne vissza egy hónapszámra nem frissülő honlapra?) Ha rendszeresen visszatér, szorosabbá válik a kapcsolata a céggel, nagyobb az esély arra, hogy látogatóból vevővé (ügyféllé, megrendelővé váljék) – Ehhez persze a blogoláson kívül is tenni kell ezt-azt.
  • A blog révén a cég nem csak termékeit, szolgáltatásait mutathatja be, de az adott téma szakértőjeként pozicionálhatja  magát.
  • A vállalati honlapnál személyesebb hangú blog kiválóan alkalmas a cég frontembereinek a “felépítésére”.  A blog kitűnő eszköz arra, hogy “arcot adjon” a vállalkozásnak.

2007. őszén a Kreatív magazin felkérésére cikket írtam a hazai reklámügynökségek honlapjairól.  Már éppen lezártam volna az anyagot, amikor felbukkant a Republic of Art ügynökség blogja, a Hellorepublic.
Az induláskor még rengeteg technikai problémával is küzdő blog időközben túljutott a gyerekbetegségeken, ugyanakkor még messze nem sikerült kihasználnia a céges blogban rejlő lehetőségeket.

Megpróbálom röviden összefoglalni, mi is a bajom ezzel a bloggal:

  1. Nem tudom miről szól.  Tele van nagyon “cool” dolgokkal,  amiből számomra csak az derül ki, hogy az ügynökségnél nagyon “cool arcok” dolgoznak, de ettől nem lesz nekem sokkal jobb. (Ilyen, innen-onnan összeszedett “cool” dolgokkal foglalkozó blog egyébként is nagyon sok van – többnyire a Hellorepublic is ezekből szedegeti az anyagait.
  2. Nem derül ki, hogy ki írja a bejegyzéseket. Persze minden bejegyzés mellett szerepel valamilyen “nick”, de nem tudom, ki valójában “roki”, “papaja”, vagy “Bery”. Sok szakmai blogot olvasok, de egyet sem ismerek, ahol a szerző ne vállalná nevével, arcával a véleményét.
  3. Ezt a blogot írhatná akármelyik reklám iránt érdeklődő egyetemista is. Milyen problémák foglalkoztatjék a Republic szakembereit? Milyen sikeres projektjeik vannak? Hogy látják ők a szakma friss eseményeit?

A Republicnak jelenleg nincs céges honlapja (!) – állítólag készül – jelenleg a címüket és a telefonszámukat is csak magándetektívvel lehet kinyomoztatni.  Közvetlenül a  blog címe alatt egy fórum linkje található. Én nem reklámoznám, ugyanis kiábrándítóan üres.

A napokban beszélgettem a Republic egyik “illetékesével”. Szerinte minden jó így, ahogy van. Szerintem meg nem.

Tagged , , , ,
2008 07 09 Pécsi Ferenc Üzleti blog Comments (1) Permalink

Honlap Ambulancia: Csak semmi szőr!

Bevallom, nem vagyok járatos a szőrtelenítés-iparban, ezért meglepett, milyen nagy erőkkel nyomulnak a weben is a szakma képviselői. Igyekeznie kell tehát az Anikozmetikának (www.semmiszor.hu), ha fel akarja venni a versenyt a konkurenciával.

Biztos van, akinek egy szőrtelenítő szalon a “rohanó élet oázisa”, én azonban óvakodnék az ilyen címsortól.
Inkább valami vicceset kellene kitalálni, ami oldaná a szőrtelenítéstől való félelmet.

A menüpontok lényegében jók, viszont  semmi szükség az “üdvözöljük honlapunkon” szövegre. (Nyilván mindenki tudja, hogy ott van, nem pedig magában a szalonban.) Helyette jelkelne egy igazi bemutatkozás. Mi lenne például, ha maga Anikó vezetné körbe az új vendéget a szalonban? (Ez készülhet videóval, vagy  akár hangos diasorral. ) Természetesen a főhelyre kellene kiemelni az aktuális akciót is.

Értékelem az erőfeszítést, amivel megpróbálják elmagyarázni a szőrtelenítéshez alkalmazott technológiát, de attól tartok, hogy a vendégek többségét nem a tudományos érdeklődés vezérli, hanem nagyon is gyakorlatiasan szőrtelenedni akarnak . Minden bizonnyal többre értékelnének néhány meggyőző fotót, vagy azt elégedett vendégek dicsérő szavait. (Ha sok a dicséret, készülhetne akár egy online vendégkönyv is.)

A sok hosszú szöveget egyszerűsíteni kellene. Fontos kiemelni a lényeget.
Érdemes lenne heti szépségápolási tanácsokkal is feldobni az oldalt. (Nem kell sokat írni, 1-2 bekezdésnyi szöveg már jól működne. (Ha hozzászólást is lehetne ezekhez fűzni, akár blognak is nevezhetnénk…

A szépségiparban különösen fontos a csomagolás. A legfontosabb információk átadhatók egy ilyen hagyományos felépítésű honlap is, én azonban gyorsan keresnék egy jó grafikust.

Hát, ennyi fért a Honlap Ambulancia mai rendelésébe. Remélem, észrevételeimmel,véleményemmel segíteni tudtam!

Tagged , , , , ,
2008 07 08 Pécsi Ferenc Uncategorized
honlap ambulancia Comments (1) Permalink