Dotkommentár blog

Vírusveszély. Az eddig sárga szövegkiemeléssel, “infotermékekkel” és sokkoló ajánlatokkal támadó értékesítési oldalak felfedezték a weboldalon megjelenő, izgő-mozgó, a hasadba lyukat beszélő videó-értékesítőt. (Nem érted, miről van szó? Bocs, nem magyarázom el a Médiablog közepére kipenderülve, inkább kukkants rá a Webvízió, a Kattancs.hu, vagy a Kattanjram.com nyitóoldalára és azonnal tudni fogod miről beszélek. Nem kell keresgélned, észre fogod venni.)

Tetszik? Jópofa? Vicces? Érdekes? Feltűnő? Ezzel a megoldással a honlap tulajdonosa kitűnhet a tömegből? Lehet, de csak addig, amíg nem ordít a pofádba minden honlapról egy lila zakós, nadrágtartós, makkos cipős értékesítő. (Persze túlzok, a lila zakóról szó sincs, hiszen a technológia egyelőre csak fekete-fehérben működik. Tévedtem, megy színesben is.)

Szakmai szempontból az új eszköz kétségbeejtő. Ez persze nem jelenti, hogy ne lenne hatékony. Az online kommunikáció, a web használhatósága (usability) alapvető szabályait tekintve a menü nélküli, sárgával kihúzott stb. “értékesítési oldalak” is katasztrofálisak. Ennek ellenére működnek. (Az “értékesítési oldalak” valójában a direct marketing bevált módszereit alkalmazzák, számukra a web csak egy terjesztési csatorna.) Persze vannak, akik sikítva menekülnek láttukra, de vannak, akik vevők rá, ahogy elveszik az utcán osztogatott “végkiárusítás” szórólapokat és hisznek a tévéshopok rendkívüli ajánlataiban is.

Egyébként a weboldalakon megjelenő szellemek rettenetesek, mert 1) hangosak (kell néhány másodperc, mire kiirtja őket az ember) 2) kitakarják a szöveget (persze az értékesítési oldalakon ez nem annyira zavaró, mert ugyanaz olvasható, amit az “élő” értékesítő elhadar) 3) hiába görgetem az oldalt, az értékesítő mindig marad középen 4) fából vaskarika, vagyis webből tévéshop – minek?

Bevallom, az a félelmem, hogy a “forradalmi technológiára” felfigyel valamelyik médiaoldal újdonságokra fogékony vezetője. Lelki szemeimmel máris látom, ahogy a videókkal eddig hadilábon álló oldalak hirtelen felfedezik a médiakonvergenciát.

Ez a bejegyzés érlelődik bennem egy ideje. Végül azért írtam most le, mert a Szívlapát bejegyzéséből kiderül: félelmem egyáltalán nem alaptalan.

(A bejegyzés eredetileg a szintén általam írt  HVG Médiablogon jelent meg.)