Dotkommentár blog

Itt az idő.

Több, mint 10 évvel ezelőtt kezdtem el honlapkritikákat, honlapelemzéseket írni. Fontosnak tartottam, hogy megosszam észrevételeimet azzal a néhány emberrel, akit rajtam kívül még érdekel ez a téma. Később egyre több olyan honlapról írtam, amiket az olvasók küldtek be értékelésre.

Az elmúlt néhány évben nagyon sokat változott a helyzet. Rengeteg olyan honlap, blog jelent meg, ahol tanácsot, segítséget, ötleteket kínálnak honlapot készíttető vállalkozásoknak. Sok köztük az önjelölt szakértő, a tartalmat máshonnan “kölcsönző”, de vannak néhányan, akik valóban nagyon jók, felkészültek, tehetségesek.

Folytathatnám én is az elemzéseket, a cikkek írását, de feleslegesnek tartom, hogy ebben a témakörben szaporítsam a weben fellelhető tartalmat.

A honlapelemzéssel, honlapstratégiával foglalkozó cikkek, bejegyzések írását egyelőre befejezem. Folytatom viszont az írást A Médiablogon és a Wifi Falu blogon és megtalálható vagyok a Twitteren is és természetesen továbbra is felbukkanok itt-ott a weben.

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki olvasta írásaimat, segítette munkámat, illetve hozzászólásaival, észrevételeivel kiegészítette írásaimat, helyesbítette tévedéseimet.

Munkámban most lezárok egy szakaszt, de remélem, továbbra is együtt maradunk!

Vírusveszély. Az eddig sárga szövegkiemeléssel, “infotermékekkel” és sokkoló ajánlatokkal támadó értékesítési oldalak felfedezték a weboldalon megjelenő, izgő-mozgó, a hasadba lyukat beszélő videó-értékesítőt. (Nem érted, miről van szó? Bocs, nem magyarázom el a Médiablog közepére kipenderülve, inkább kukkants rá a Webvízió, a Kattancs.hu, vagy a Kattanjram.com nyitóoldalára és azonnal tudni fogod miről beszélek. Nem kell keresgélned, észre fogod venni.)

Tetszik? Jópofa? Vicces? Érdekes? Feltűnő? Ezzel a megoldással a honlap tulajdonosa kitűnhet a tömegből? Lehet, de csak addig, amíg nem ordít a pofádba minden honlapról egy lila zakós, nadrágtartós, makkos cipős értékesítő. (Persze túlzok, a lila zakóról szó sincs, hiszen a technológia egyelőre csak fekete-fehérben működik. Tévedtem, megy színesben is.)

Szakmai szempontból az új eszköz kétségbeejtő. Ez persze nem jelenti, hogy ne lenne hatékony. Az online kommunikáció, a web használhatósága (usability) alapvető szabályait tekintve a menü nélküli, sárgával kihúzott stb. “értékesítési oldalak” is katasztrofálisak. Ennek ellenére működnek. (Az “értékesítési oldalak” valójában a direct marketing bevált módszereit alkalmazzák, számukra a web csak egy terjesztési csatorna.) Persze vannak, akik sikítva menekülnek láttukra, de vannak, akik vevők rá, ahogy elveszik az utcán osztogatott “végkiárusítás” szórólapokat és hisznek a tévéshopok rendkívüli ajánlataiban is.

Egyébként a weboldalakon megjelenő szellemek rettenetesek, mert 1) hangosak (kell néhány másodperc, mire kiirtja őket az ember) 2) kitakarják a szöveget (persze az értékesítési oldalakon ez nem annyira zavaró, mert ugyanaz olvasható, amit az “élő” értékesítő elhadar) 3) hiába görgetem az oldalt, az értékesítő mindig marad középen 4) fából vaskarika, vagyis webből tévéshop – minek?

Bevallom, az a félelmem, hogy a “forradalmi technológiára” felfigyel valamelyik médiaoldal újdonságokra fogékony vezetője. Lelki szemeimmel máris látom, ahogy a videókkal eddig hadilábon álló oldalak hirtelen felfedezik a médiakonvergenciát.

Ez a bejegyzés érlelődik bennem egy ideje. Végül azért írtam most le, mert a Szívlapát bejegyzéséből kiderül: félelmem egyáltalán nem alaptalan.

(A bejegyzés eredetileg a szintén általam írt  HVG Médiablogon jelent meg.)

“Write the best, link the rest”- szól a mondás, vagyis írd le a lényeget  és linkeld be a többit. Teljesen egyetértve az elvvel most belinkelem azt az ajánlót, amit ráadásul én magam írtam Steve Krug Ne törd a fejem könyvéről.

A weboldalak használhatóságáról kis igyekezettel rengeteg olvasnivaló ásható elő. Krug könyve nem csak kitűnő stílusában különbözik többségüktől, hanem abban is, hogy a webtervezés misztifikálása helyett a józan ész használatán alapuló megoldásokról szól. A könyv kitűnő segítség azoknak, akiknek nincs módja arra, hogy szakemberhez forduljanak, inkább maguk szeretnének utána járni, mi is a baj honlapjukkal.

Szeretek moziba járni és szeretem az utolsó kockáig végignézni a filmeket. Nemcsak azért, mert úgy gondolom, hogy a stáblista végigvárásával adom meg a tiszteletet a film készítőinek, hanem azért is, mert mindig találni elképesztő feladatköröket a végtelennek tűnő felsorolásban.

Sajnálom, hogy a honlapoknak nincs stáblistája. (Gyakran az sem derül ki, melyik cég vett részt a weboldalak készítésében.) Különben látni lehetne, hogy egy-egy nagy honlapon hányféle szakember dolgozott. Például ilyenek:

• Igényfelmérő (User Researcher): Feladata kideríteni, hogyan “működnek” a honlap majdani felhasználói.
• Üzleti elemző: A megrendelő i elképzelések és a felhasználói szokások alapján javaslatot tesz a készülő webhely felépítésére, működésére.
• Information Architect: Kidolgozza a webhely logikai struktúráját
• Experience Designer: Megtervezi, hogyan járjon-keljen a felhasználó a webhelyen úgy, hogy az egyszerre hatékony és élvezetes legyen. (Gyakran Usability Designer néven is emlegetik)
• SEO tervező: A keresőoptimalizálás szempontjainak érvényesítése a tervezés során
• Producer: Összefogja a tartalmi elemek készítését (esetleg még szerkesztő is dolgozik alatta)
  
  • Szövegíró
  • Látványtervező
    • Grafikus
    • Képszerkesztő
    • Fotós
    • Videós
    • Multimédia szerkesztő

• Programozók
• Tesztelő / minőségellenőr

A felsorolás erősen elnagyolt és egyáltalán nem teljes. Egyes stábokban további feladatkörök is felbukkannak, másokban a felsoroltak közül többet összevonnak. A lényeg az, hogy egy kicsit is összetettebb weboldal elkészítéséhez számos szakember összehangolt munkája szükséges.

A honlapépítést talán nem is a filmkészítéshez, hanem inkább a házépítéshez kellene hasonlítani. Egy komolyabb épület felépítésében nagyon sokan vesznek részt. Bár elméletben elképzelhető, hogy valaki egymaga ért tervezéshez, mélyépítéshez, gépészethez, burkoláshoz…, a gyakorlatban általában az a gond, hogy még külön-külön is nehezen találni igazán jó szakembereket.

Miért gondolod azt, hogy a honlapépítésben ez máshogy van?

Volna mondanivalód, de rosszul fogalmazol, nehezen megy az írás? Miért nem készítesz hangos blogot?

1.  Lehet a telefonoddal beszédet felvenni? Próbáld meg gondolataidat hangos “blogbejegyzésként” rögzíteni.
Hallgasd vissza! Szörnyű? (Saját hangjától mindenki idegenkedik, hiszen normálisan nem kívülről, hanem saját koponyacsontjain keresztól hallja.) Mielőtt törölnéd, mutasd meg barátaidnak, családtagjaidnak. Lehet, hogy ők egészen másként gondolják.

2.  Ne félj, a hangos blogoláshoz nem kell azonnal saját hangstúdiót építened. A hallgatók megszokták, hogy a hangos blogok gyakran nem a legjobb minőségben készülnek. Akár az internetes telefonáláshoz használt  mikrofonnal is készíthetsz felvételt, közvetlenül a számítógépedre.

3. Külső heyzínen érdekesebb, élőbb felvételeket készíthetsz, mint otthon, négy fal között. Már 10.000 forint körüli áron kaphatsz olyan  hordozható digitális felveőt, amivel egész jó minőségű hangot rögzíthetsz. Feltétlenül olyan készüléket válassz, amiról közvetlenül fel tudod tölteni felvételeidet a számítógépedre (pl. USB csatlakozás.) Csodák persze nincsenek, a jobb minőségű, nagyobb tudású készülékek 40.000 forint körül kezdődnek. (Vásárlás előtt érdemes átnézni Mark Nelson kitűnő tesztjeit.)

4. Ritka az olyan felvétel, amit ne kellen kicst vágni, csinosítani. A legtöbb hangos blogger igényeit bőven kielégíti az ingynenes Audacity.

5. Van, aki egymaga is képes mondandójával lebilincselni hallgatóit, de általában a monológnál élvezetesebbek az interjúk,  kerekasztal beszélgetések.  Néha nehéz megszervezni egy személyes interjút. A telefonos intejúk lebonyolításában komoly segítséget nyújt Pamela, aki nem egy hölgy, hanem a Skype (számítógépes telefonprogram) egy hasznos segédprogramja.

6. A kész az anyagod, fel kell tölteni azt valamilyen szerverre. Ha még csak ízlelgeted a hangos blogolást a legjobb, ha valamelyik ingyenes podcast-szolgáltatóval próbálkozol. Talán a Poderator, a Libsyn, vagy a Gcast lesz a megoldás, de minimális keresgéléssel sok további szolgáltató is találhasz.

7. A legnagyobb szabadságot természetesen akkor élvezed, ha saját tárhelyedre töltöd fel és onnan üzemelteted felvételeidet.  A legkönnyebb helyzetben akkor vagy, ha a Wordpress blogmotort használod, hiszen az többféle segédprogramot (plugin) is kínál a hangos blogoláshoz.  Akkor sem vagy elveszve, ha más blogmotort, vagy blogszolgáltatást használsz, de ha nem vagy járatos az egyzserű webes barkácsolásban, jobb, ha szakemberhez fordulsz.

Ne rettenj meg. Első pillantásra mindez kicsit bonyolultnak tűnhet, de ha belevágsz, hamar rájössz, hogy a hangos blog / podcasting olyan egyszerű lehet, mint a levegővétel.

Úgy látszik nem lehet elégszer elismételni: Egy honlap elkészítése előtt el kell dönteni, mit is akarunk a segítségével elérni. Lehet ismeretterjesztő honlapot készíteni, amin az érdeklődők mindent megtudhatnak az aktív árpáról (nem az aktív Árpáról – az ismert televíziósról írnak éppen eleget a bulvárlapok), de azt hiszem a most vizsgált webhelynek nem ez a célja, hanem eladni szeretne.  Akkor meg miért szemérmeskedik?

Nem szeretem az egyforma, fantáziátlan, erőszakos “értékesítési weboldalakat”, de legalább annyira frusztráló az olyan webhely is, ami meggyőz valamilyen termék nagyszerűségéről,  de szinte megakadályozza, hogy megszerezzem azt.  A legfontosabb tehát, hogy a honlap olyan logika szerit épüljön fel, ahol a látogató az  érdeklődés felkeltésétől szinte észrevétlenül, erőszakmenetesen jut el a vásárlásig.

A “régiektől napjainkig” lehet egy a kíváncsibbaknak háttérinformációkat tartalmazó fejezet, de a nyitófelületnek arról kell szólnia, mi is a kínált termék, mik az előnyei, miért nélkülözhetetlen az  számomra.

Saját magával tol ki, aki termékinformációkat és a megrendelőlapot egy letölthető Word dokumentumba rejti. (További hiba, hogy az ide vezető link az oldalak alján található.) Biztos vagyok benne, hogy csak nagyon kevesen jutnak el a dokumentum megnyitásáig.

A letölthető, kinyomtatható katalógus- különösen ha igényes kivitelű – legfeljebb kiegészítheti az online információkat, de semmiképpen sem helyettesítheti azokat.  A Word dokumentum helyett mindenképpen a PDF formátumot alkalmazását javaslom.

A Honlap Ambulancia villámvizsgálata során megállapítottam, hogy az Aktív árpa webhelyen található anyag nem rossz, de néhány nagyon fontos oldallal való kiegészítése és a fejéről a talpára való állítása elkerülhetetlen.  Ha meg már úgyis változtatni kell, érdemes lenne kicsit korszerűsíteni a “ruhát” is és az oldalaknak kissé komolytalan jelleget kölcsönző ingyenes szolgáltatótól is egy saját domain alá  lehetneköltözni.

Egyre többen keresnek meg azzal a kéréssel, hogy segítsek üzleti blogjuk elindításában, adjak tanácsot, hogyan is fogjanak hozzá. Ez is jól mutatja, hogy a blogolás néhány év alatt egy szűk “geek” réteg játékszeréből elfogadott marketingeszközzé vált. (A hazai üzleti blogok erősödését bizonyítja az idei Goldenblog verseny középdöntős mezőnye is.)

Természetesen csak akkor érdemes blogot indítanod, ha

• van miről beszélned
• nem fogy el a mondanivalód a 3. bejegyzés után
• nem vagy befelé forduló alkat (ezen a terepen egy kis exhibicionizmus kifejezetten előny)
• tudomásul veszed, hogy egy blog felfuttatásához idő kell

A weben rengeteg “hogyan is blogoljunk” cikk és blogbejegyzés olvasható, de tapasztalatom szerint mégis blogolás közben lehet a legjobban ráérezni arra, mi is működik és mi nem. Hosszú töprengés helyett a  legjobb tehát belevágni. De hol is?

Ingyenes szolgáltató (hazai-külföldi), saját cím – kész “blogmotor”, fizetős szolgáltatás saját fejlesztés? – Általában ezek a kérdések merülnek fel a blogoláson spekuláló vállalkozókban.

1. Az ingyenes hazai szolgáltatók

A legismertebb haza ingyenes blogszolgáltatók a Blog.hu, a Blogter.hu és a Freeblog.hu, de egy üzleti blog számára (témájától függőn) vonzó lehet a FigyelőNet blogfarmja, vagy a HWSW Buzz.hu szolgáltatása is. (Számos kisebb blogszolgáltató is működik még.)

A “melyik jobb” kérdésre nehéz tudományos igényű tesztelés nélkül egyértelmű választ adni.  A kiválasztásánál fontos szempont lehet a felhasználói felület (ahol a blogokat írod) kezelhetősége, a blog kinézetét meghatározó, választható sablonok (”témák”) kínálata, vagy a kínált támogatás (segítség, promóció) mértéke. Természetesen mindegyik szolgáltatónak megvannak a maga hívei és bírálói.  A legjobb, ha nem az ő tanácsaikra hallgatsz, hanem magad is kipróbálsz többet is.

Mellettük szól:

• Ami a nevükben is benne van: ingyenesek
• Percek alatt indíthatsz egy blogot
• Nem kell a technikai dolgokkal vacakolnod (persze így is előfordulhat, hogy segítségre szorulsz.)
• Ha ügyes vagy (és szerencséd van) hamar bekerülhetsz a szolgáltatónál blogolók közösségébe
• A blogszolgáltató kiemelhet saját címlapjára (nyitóoldalára), ami hirtelen komoly forgalmat / ismertséget hozhat neked.)

Ellenük szól:

• Mivel nem fizetsz semmit a szolgáltatásért, sok segítséget nem is várhatsz tőlük
• Teljesen kiszolgáltatott vagy, nem befolyásolhatod  a szolgáltató működését. (Lehet, hogy éppen akkor áll le a szolgáltató, amikor a legfontosabb kampányodban szüksége lenne a blogodra.)
• Nem biztos, hogy olyan környezetben jelensz meg, ahol szeretnél. (Egyik szomszédod egy pornóbllog, a másik egy kismamablog, te meg éppen búvárszivattyúkról blogolnál.)
• Egyes ingyenes szolgáltatók erősen korlátozzák, hogy mit tehetsz ki a blogodba (pl. reklámok)
• Nem néz ki jól a “www.cegnev. ingyenszolhaltato.hu” cím. Nem jó az üzenete. (Azért messze nem néz ki olyan rosszul, mint az ingyenes szolgáltatónál működő céges honlap.)
• “Miért a blogszolgáltató forgalmát növeljem a blogommal?” – Ez a kérdés nyilván már csak akkor merül fel, ha működik és sikeres a blog.

2. Ingyenes külföldi blogszolgáltatók

A “külföldiek” közül legismertebb a Blogger.com (az egyik legrégebbi ingyenes blogszolgáltató, amit évekkel ezelőtt a Google vásárolt meg) és a WordPress.com. Ez utóbbi a WordPress blogmotor némileg korlátozott, de egyszerű felhasználásán alapul.

Mellettük szól:

• Kiforrott, megbízható, rendszeresen továbbfejlesztett szolgáltatások
• Nemzetközi környezet – ez akkor fontos,  angol (vagy más idegen) nyelven blogolsz
• Divat: világpolgárnak érezheted magad – ez egyre kevésbé igaz, nem érzékelem, hogy bárki kínosnak érezné a hazai szolgáltatóknál való blogolást

Ellenük szól:

• Itt is érvényesül az ingyenes szolgáltatásokból származó kiszolgáltatottság
• A haza közönség nehezebben talál meg
• Bár a főbb oldalak már magyarítva vannak, ha mélyebbre ásol, könnyen bukkansz angol nyelvű szövegekre

3. Saját webes cím (domain)  – ingyenes blogmotor

Bár több ilyen megoldás is létezik, illetve egyes ingyenes blogszolgáltatások is működtethetők saját cím alatt, ebben a kategóriában egyértelműen a nyílt forráskódú WordPress blogmotor a legnépszerűbb megoldás.

Előnyök:

• Eleve sokat tudó blogmotor + rengeteg kiegészítő (plugin) modul
• Rengeteg ingyenes blogsablon (”téma”)
• Sok lehetőség arra, hogy saját igényeid szerint alakítsd a blogodat

Hátrányok:

• Itt sem élvezheted a szolgáltatód nyújtotta marketing-hátszelet
• A domainért (bejegyzés és fenntartás), valamint a tárhelyért fizetned kell (Ezt az összeget egy vállalkozásnak el kell bírnia)
• A WordPress telepítéséhez és működtetéséhez valóban nem kell informatikus diploma, de nem árt, ha tudod mi az azt FTP, illetve alapszinten eligazodsz az ilyen-olyan kódok között.  (Ha mégsem, akkor sem kell lemondanod a WP használatáról. Újabban  már idehaza is többen is kínálnak “prémium blogszolgáltatást”, ami általában azt jelenti, hogy megcsinálják helyetted azt, ait neked nincs kedved /időd / energiád megtanulni.

4. Saját blogmotor fejlesztése

Leginkább azoknak ajánlott, akik 1) olyan megszállott programozók, akik semmit sem hajlandók készen elfogadni 2) olyan mélyen szeretnék interálni a blogot céges honlapjukba,  ami másképpen nem megoldható

Előnyök:

• Minden olyan lesz, ahogy szeretnéd (vagy olyan, ahogy a programozód szeretné)
• A blog teljesen illeszkedik a honlap arculatához, struktúrájához
• A blog forgalma honlapod forgalmát növeli
• Nem vagy kiszolgáltatva tőled független fejlesztőknek, tervezőknek

Hátrányok:

• Újra fel kell találnod a spanyolviaszt – ha sikerül is, sok pénzbe kerül
• Amit egyszer kitalálsz, az úgy is marad – nincsenek cserélgethető témák, új pluginek
• Az egyedi rendszerek rugalmatlanok – nem tudsz korábbi blogot importálni, de egy későbbi döntés esetén nem tudod ennek a blognak a tartalmát sem egyszerűen exportálni.

Nem tudok tehát a bejegyzés elején feltett kérdésre egyszerű, minden esetben érvényes választ adni. Csak számos szempont mérlegelése után dönthető el a kérdés – akkor sem mindig jól.

A Coca-Cola Magyarország az idei Sziget Fesztiválra különleges aluminium Coca-Cola palackot terveztetett.
A mindössze 30.000 palack (és benne az ital) csak a Szigeten és csak a fesztivál ideje alatt kapható.

A palack-akcióról blog készült, a bloghoz képgaléria, videó, saját Facebook oldal is kapcsolódik.
Az egész nagyon profi (vagy inkább “cool”), a palack tetszik, Szőke András ripacskodása felesleges (de legalább elég rövid).

Most már csak azt szeretném tudni, hogy

• a blog bizonyos Balázs (a blogger) magánakciója, vagy Szántó Balázs, a Noguchi Porter Novelli operatív igazgatója munkásságának része?

• egy ilyen blog egyszerű magánblogként, vagy fizetett reklámként kerül fel a Blog.hu szolgáltatóra? (Ha az utóbbi, akkor miért nem jelzik sehogyan sem, hogy “vigyázat, fizetett hirdetés?
• amellett, hogy “cool”, van-e mérhető hatása egy ilyen blognak? Lehet-e folytatni 5 bejegyzés után?

Ha ha sokat nézelődsz a weben biztosan beleakadtál már. A Wordle az utóbbi hetek egyik kedvenc… micsodája is? Vicces, szórakoztató és szép is. Egy olyan egyszerű eszköz, aminek segítségével képként jelenítheted meg a szövegeidet.

Ha már láttál címkefelhőt, ismerős lesz számodra is a dolog.  A különbség leginkább az, hogy a Wordle egy teljes cikk, vagy akár egy teljes honlapszöveg alapján készíti el az ábrát. Egyszerű segédeszköz lehet tehát kulcsszavaid kitalálására, de felfedi szövegeid sajátosságait is.

(Ezentúl háromszor is meggondolom, mielőtt a “ha” szót leírom!)

Az ismert mondás szerint aki keres, az talál. Ez nyilván vonatkozik azokra is, aki szakmai honlapokon, vagy blogokban keresnek online marketinggel, kommunikációval, webstratégiával, vagy tartalomfejlesztéssel kapcsolatos dolgokat.  A Dotkommentár kereső nem tesz mást, csak leszűkíti ezt a keresést a Google által indexelt rengeteg honlapról néhány tucat oldalra.

A jobb oldali hasábban látható Dotkommentár kereső a Google motorját használva jelenleg 23 magyar nyelvű forrásban kutat.
Ha a kereső használata során úgy tapasztalod, hogy fontos weboldalak/blogok nem szerepelnek köztük, feltétlenül szólj!

Ha szeretnéd bekötni oldaladra a Dotkommentár blog személyre szabott változatát, itt megteheted.