 |
 |
 |
|
|
|||||||||||||||||||
|
A honlaptervezés 7 főbűne (1-7!)GY.I.H. - gyakran ismétlődő hibák2005.04.12.
A Honlap Ambulanciára beküldött honlapokon vizsgálatakor számos olyan ismétlődő tünet fordul elő, amelyekre eddig számtalanszor felhívtam már a figyelmet. Mindnyájunk kényelme érdekében ezeket szeretném itt újra összefoglalni. Ha itt-ott saját weboldalaidra ismernél, nem feltétlenül a véletlen műve...
1. Splash oldal. Olyan weboldal, ami a webhely első „igazi” oldala és a látogató közé tolakszik. Nincs rajta semmi használható információ, legfeljebb egy „Köszöntjük látogatónkat!” felirat, legfeljebb a honlap nyelvét lehet itt kiválasztani. Még rosszabb a helyzet, ha a látogatónak hosszadalmas, nehezen letöltődő animációt, kikapcsolhatatlan zenét is el kell szenvednie a belépés előtt. A web nem könyv, nincs szükség borítóra, nem kell félni, nem lesz piszkos a nyitóoldal.
2. „Köszöntjük látogatóinkat!” Az első generációs amerikai webhelyek (tudod, azok a szürke oldalak) maradványa. (Welcome to my home page!) Az internetes kommunikáció sokkal informálisabb annál, hogy szükség lenne ezekre a felesleges körökre. Ahogy az e-mailekben sem szükséges a hagyományos levelezés szokásos formuláit alkalmazni, úgy az weboldalakon is inkább visszafelé sül el az ilyesmi. A legtöbb olvasó / látogató / érdeklődő gyorsan szeretne információkhoz jutni. Számukra csak felesleges akadály ez a semmiféle tartalommal nem bíró formális udvariaskodás. Felejtsd el! 3. „Oldalunk IE 5.0 böngészőhöz és 800 x 600 pixel felbontáshoz optimalizáltuk” Vitathatatlanul nehéz helyzetben van a tervező, aki szeretné valahogy kontrollálni, hogyan is látja majd az internetező sok-sok munkával elkészített weboldalait. Amit tehet, hogy megpróbál olyan megoldásokat (kódokat, színeket, fontokat) alkalmazni, amelyek a legtöbb általánosan elterjedt megjelenítési móddal működnek. A nagy usability (web ergonómia) guruk azt mondják, hogy soha nem szabad a legújabb technológiára tervezni. Részben azért, mert ezek még nem elég kiforrottak, részben pedig nem elég elterjedtek. Látogatókat veszíthet el az, aki megpróbálja megszabni, mit, hogy használjanak az olvasók. Hasonlóan csínján kell bánni a Flash animációkkal. Egy játék-portál felhasználói számára talán nem okoz gondot a legújabb Flash lejátszó letöltése, de egy gazdasági oldalon érdemes valamilyen alternatív megoldást kínálni. ("Az oldal megtekintéséhez Flash 7.0 lejátszó szükséges” üzenet NEM JÓ!) 4. Keretekbe bonyolódva. Az internetes oldalak készítésének alap-ellentmondása, hogy olyan eszközt (HTML) kell használnunk, ami eleve alkalmatlan a megjelenítés kontrollálására. Az évek során ügyes emberek sokféle trükköt kitaláltak, a HTML szabvány újabb és újabb változatai is egyre több mindent engedélyeznek. Ezek közé tartoznak a ’90-es évek második felében megjelent keretek (frames), amiknek segítségével egyetlen weboldal több, kisebb weboldalra bontható. Az „álló” és „mozgó” oldalrészek alkalmazása olyan trükköket tett lehetővé, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. A kezdeti eufória után hamar kiderült, hogy a kereteknek gyakran nagyobb a kára, mint a haszna: A keretes oldalak frissítése bonyolult, nagy a hiba lehetősége. A keretes weboldalak nyomtatása bonyolult A teljes weboldal mentése, vagy linkként való elküldése nem lehetséges. A keretek „elzárják” az oldal tartalmát a keresőrobotoktól. Az oldalak gyenge eredményeket érnek el a keresőkben. Természetesen vannak feladatok, amik csak a keretek alkalmazásával oldhatók meg, az a tervező azonban, aki a legegyszerűbb honlaphoz is azonnal ezt a megoldást választja csak azt bizonyítja hogy számára valahol 1998 körül megállt az idő! 5. Látható számlálók. Korábban komoly programozói virtusnak számított, ha valaki képes volt oldalán nyilvános számlálót elhelyezni. Az ilyen eszköz úgy díszíti a nyitóoldalt, mint a gázóra az előszobát. Utóbbival ellentétben azonban a nyilvános számláló semmire sem való. Mivel ezt bárki képes könnyedén „pörgetni”, a mutatott értéket senki sem hiszi el. Aki ma ilyen nyilvános számlálót helyez el weboldalán az ezzel beismeri, hogy számára valamikor ’98 körül megállt a (web)idő… Az ingyenes statisztikai oldalakon vezetett toplistákban könnyen „szalonképtelen” társaságba keveredhetünk – egy „komoly” vállalkozásnak elég rossz reklám... 6. Bújócska. Talán meglepő, de legtöbben nem a vezérigazgatói üdvözlet, nem is a cég missziója, hanem a telefonszám (vagy a cím) miatt keresik fel a céges honlapot. A legtöbb látogató siet, nincs kedve bújócskát játszani. Fontos tehát, hogy céged címe, telefonszáma, e-mail címe könnyen elérhető legyen. (Ellenpéldának javaslom a MOL honlapját. 5 perc keresés után feladtam.) 7. Nyelv. A céges honlap nem a mesterkélt bürokrata nyelvtől lesz hivatalos. A (nyomtatott) céges brosúrákban gyakran csak a látványos képek közötti üres teret kell kitölteni szöveggel, a céget maga a látvány, a kiadvány minősége adja el. A weben nem élnek meg az üres „marketingszövegek”. A webre kerülő szöveg inkább egy Power Point prezentációhoz, mint egy hagyományos szövegáradathoz hasonlítson. Próbáld meg a szöveget hangosan is kimondani. „Cégünk azzal a céllal alakult, hogy a változó világban is megpróbáljon eleget tenni a folyamatos kihívásának azzal, hogy legjobb tudásunk szerint a legmagasabb szinten kiszolgáljuk ügyfeleinket…” Rettenetes? Hát… Gondold át újra! Dotkommentátor Fatal error: Cannot re-assign $this in /var/www/dotkommentar.hu/php_classes/SYS-System.php on line 408 |
